Két legény vigyáz a gulyára e tájon,
A magyar nagy alföldi széles pusztaságon,
Unalmukat űzik, folynak a borok,
Pereg a kártya a tűző nyári napon
Gondolatban messze járnak,
Lányok ölében épp,
Szól a muzsika,
Vígad a nép.

Egyszer csak felkiált,
Hirtelen az egyik,
Szökik a gulya,
mind a 66
mind.
Ez biz ám 66 volt.
Hát innen ered a név,
Csak akkor vessen kártyát,
Ha mulatunk épp
Hisz azóta tudja,
Jó borban kártyában,
Minden húzás nyer,
Ha annak 66 a márkája."